Érdekel a régi zebegényi családok története?

Zebegény történetét az itt megtelepedő családok alakították. A 18. századi újratelepítés során, Nagymarosból kiindulva, főként német ajkú, római katolikus családok érkeztek a zebegényi területre. Nevük ma is fellelhető az anyakönyvekben és a helyi emlékezetben. Az alábbi összeállítás ezeknek a családoknak a történeti hátterét és a település kialakulásának főbb állomásait mutatja be

A Himmer családnév német eredetű, és a 18. századtól kimutatható Zebegényben. A név szerepel korai összeírásokban (urbáriumokban), valamint a 19–20. századi helyi forrásokban is. A Himmer család több generáción keresztül a település állandó lakosságához tartozott, nevük modern kori közösségi és kulturális említésekben is fennmaradt. A család a zebegényi sváb közösség stabil tagjának tekinthető.

A Krebsz családnév szintén sváb–német eredetű. A 18. századi betelepülési hullámmal érkezhetett a Dunakanyar térségébe, Zebegény és Nagymaros környékére. A név gyakran előfordul 18–19. századi anyakönyvekben, és több más helyi családdal (pl. Hirling, Himmer, Ritzl) házassági kapcsolatba került. A 20. század közepén a család egyes ágait érintette a német kitelepítés, ami a név ritkulását eredményezte a térségben.

A Ritzl családnév német nyelvterületről származó vezetéknév, amely több írásmódban is előfordulhat (Ritzl, Ritzel, Ritsl). A név a Dunakanyar térségében, így Zebegényben is dokumentálható, különösen a 19–20. században. A Ritzl család a helyi sváb lakosság része volt, és több más, hasonló eredetű családdal kötött házasságot. A név modern kori zebegényi jelenléte is igazolható.

A Gloser név közép-európai eredetű, többnyire német vagy cseh gyökerű családnév, amely gyakran foglalkozásnévből (üveges – Glaser) alakult ki. A Dunakanyar térségében ritkábban fordul elő, mint más sváb nevek, de a környező települések anyakönyveiben (Zebegény, Nagymaros, Kismaros) variáns alakokban megjelenik. A kutatás során különösen fontos az eltérő írásmódok figyelembevétele.

A Mundi családnév nem tipikusan sváb eredetű, inkább magyar–latin gyökerű, ugyanakkor a 19. századtól kimutatható a Dunakanyarban. Nagymaros és Zebegény anyakönyveiben több generáción keresztül szerepel. A Mundi család szoros kapcsolatban állt a helyi sváb családokkal (pl. Schneider, Himmer, Ritzl), és a települések társadalmi életébe beilleszkedve vált a helyi közösség részévé.

Idővonal – Zebegény és környékének családtörténeti háttere

(Himmer, Krebsz, Ritzl, Gloser, Mundi)

18. század eleje (1700–1730) – Újratelepítés

  • A török hódoltság utáni évtizedekben Zebegény és a Dunakanyar térsége nagyrészt újranépesül.

  • Német nyelvterületekről (Bajorország, Frankföld, Svábföld, Ausztria) érkező telepes családok jelennek meg.

  • E korszakhoz köthető a később meghatározó sváb családnevek (pl. Himmer, Krebsz, Ritzl, Gloser) megjelenése.

18. század közepe (1730–1770) – Megtelepedés

  • A betelepült családok véglegesen letelepednek, földet művelnek, házakat építenek.

  • A Himmer és Krebsz nevek megjelennek az urbáriumokban és korai összeírásokban.

  • A közösség döntően római katolikus vallású; az anyakönyvezés fokozatosan válik rendszeressé.

18. század vége (1770–1800) – Közösségi megerősödés

  • A családok több generációja már helyben születik.

  • Házasságok köttetnek a helyi sváb családok között (Himmer–Krebsz–Ritzl kapcsolatok).

  • Zebegény és Nagymaros társadalmi szerkezete stabilizálódik.

19. század első fele (1800–1850) – Anyakönyvi korszak

  • Az egyházi anyakönyvek rendszeres vezetése lehetővé teszi a családok pontos követését.

  • Krebsz és Ritzl nevek gyakran szerepelnek születési, házassági és halálozási bejegyzésekben.

  • A Gloser név ritkábban, több írásmódban jelenik meg.

19. század második fele (1850–1895) – Polgárosodás

  • A lakosság száma nő, egyes családok iparosként, kézművesként vagy kereskedőként dolgoznak.

  • A Mundi család ekkor válik egyértelműen kimutathatóvá a térségben, elsősorban Nagymaros–Zebegény vonalon.

  • A családnevek írásmódja fokozatosan rögzül.

1895 – Polgári anyakönyvezés kezdete

  • Az állami anyakönyvezés bevezetése új korszakot nyit.

  • A Himmer, Krebsz, Ritzl és Mundi nevek továbbra is jelen vannak a térségben.

  • A családok egy része már városiasabb életformát folytat.

20. század első fele (1900–1945) – Történelmi törések

  • Az első világháború és az azt követő társadalmi változások érintik a családokat.

  • A sváb identitás sokáig élő, de fokozatosan háttérbe szorul.

  • A családok egy része elvándorol a környező városokba.

1946–1948 – Kitelepítések

  • A német származású családokat – köztük Krebsz, Himmer, Ritzl ágakat – részben vagy egészben Elvitték Malenkij robotra

  • Zebegény és a Dunakanyar népessége jelentősen átalakul.

  • Számos családnév eltűnik vagy megritkul a helyi anyakönyvekben.

20. század második fele – Napjaink

  • A megmaradt családágak asszimilálódnak, a sváb gyökerek emlékezetté válnak.

  • A Mundi, HImmer, Ritzl, Krebsz nevű családok kisebb számban tovább él a térségben.

  • A Himmer, Krebsz, Ritzl, Gloser nevek helytörténeti, temetői és családi emlékezetben maradnak fenn.

Csókáné Salamon Melitta, és Skripekné Kovács Katalin közös kutatásának köszönhetően rengeteg információval rendelkezünk őseinkről.

Scroll to Top